Paudits Zoltán
Rekviem
Már hamu és por itt ma minden,
fáj, úgy fáj,
S ha olykor merengek emlékeimben,
sírni muszáj.
Már idegen az utca, a kert, a ház,
fáj, úgy fáj,
Álmomra féltő szemed sem vigyáz,
elhagytál.
De ha néha még utam visszatéved,
fáj, úgy fáj,
Ölében ringat édes, bús emléked,
fáj, úgy fáj...